Tudástár
Gyakran ismételt kérdések
Amennyiben lehetÅ‘ség van energia előállÃtásra (pl. napelem), a fogyasztás és a termelés elméletileg könnyen egyenlÅ‘ arányba hozható. Az energiafelhasználási oldalt mindenképpen hatékonyan kell megoldani ahhoz, hogy a másik, termelÅ‘i oldalon a bekerülési költséget és késÅ‘bbi esetleges kitettségünket a lehetÅ‘ legnagyobb mértékben csökkentsük. Jelenleg a hÅ‘szivattyúk a leghatékonyabb energiatermelÅ‘k, ebbÅ‘l kiindulva érdemes egy rendszert felépÃteni.
Igen, lehet és mindenképpen szükséges is. A hatékonyság a meglévÅ‘ rendszerek felújÃtásával is növelhetÅ‘, de mindenképpen érdemes olyan kiegészÃtéseket (pl. hÅ‘szivattyúkat, felületi hÅ‘leadókat) telepÃteni, amelyekkel tovább növelhetÅ‘ a hatékony működés.
Igen. A hÅ‘szivattyús rendszerek képesek mindhárom feladat ellátására, Ãgy nem szükséges külön fűtési rendszer, független klÃmaberendezések telepÃtése, illetve melegvÃz előállÃtó- és tároló rendszer.
A napkollektor a napenergiát közvetlenül hÅ‘energiává alakÃtja, a napelem villamos energia előállÃtására szolgál. A napkollektort elsÅ‘sorban fűtési célú energiatermelésre (használati melegvÃz, fűtés, medencefűtés) alkalmazzák.
A geotermikus energia a földkéreg belsÅ‘ energiája, amely hasznosÃtás szempontjából alapvetÅ‘en kétféle lehet; sekély (hÅ‘szivattyús hÅ‘hasznosÃtás 150 m mélységig, 10-25 C fok) illetve mély geotermia (közvetlen hÅ‘hasznosÃtás, 150 m alatt, 30-250 C fok).
Az épületautomatizálási és szabályozási rendszerek biztosÃtják az épületgépészeti rendszerek automatikus, energia-hatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését.
A hÅ‘szivattyúk olyan berendezések, amelyek a környezetbÅ‘l (levegÅ‘, vÃz, talaj) elvont hÅ‘t magasabb hÅ‘fokszintre emelik.
Az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató.
Az az energia, amely nem esett át átalakÃtáson, illetve feldolgozáson.
Coefficient of Performance, azaz fűtési hatékonysági tényezÅ‘, amely megmutatja, hogy 1 egységnyi felvett elektromos áram felhasználásával mekkora hÅ‘teljesÃtmény leadására képes az adott berendezés.
A kW az adott berendezés teljesÃtményét, mÃg a kWh pedig a felhasznált energiamennyiséget jelöli.
Az energiahatékonyság megmutatja, hogy egy adott épület mennyire képes hatékonyan felhasználni a befektetett energiát. A cél, hogy a kÃvánt komfortszint elérése a lehetÅ‘ legkisebb energia felhasználásával valósuljon meg.
Olyan hűtési megoldás, ahol a környezeti hÅ‘mérséklet hasznosÃtása közvetlenül történik (pl. geotermikus rendszerek)
A hőérzet szubjektÃv érzékelés, amely a hÅ‘mérsékleti környezettel kapcsolatos elégedettséget fejezi ki. A komfortérzet az embert és az Å‘t körülvevÅ‘ zárt tér közötti kapcsolatot jellemzi.
Energiahatékonyság szempontjából kiemelten fontosak a határoló szerkezetek (falazatok, nyÃlászárók, tetÅ‘k) hÅ‘technikai tulajdonságai. A hátbocsátási tényezÅ‘ számszerűen meghatározza az adott szerkezet hÅ‘szigetelÅ‘ képességét.
ElsÅ‘sorban padló, fal, mennyezet- és födém fűtési-hűtési rendszerek. A nagy felületnek köszönhetÅ‘en a hÅ‘közlés a helyiség hÅ‘mérsékletéhez viszonyÃtva más rendszerektÅ‘l eltérÅ‘en alacsonyabb hÅ‘mérséklet-különbséggel valósulhat meg.
A folyamatosan rendelkezésre álló és természetes módon megújuló természeti erÅ‘források összessége (nap, szél, vÃz, biomassza, geotermikus energia)